Nemzeti délután a budakalászi Faluházban 2012. május 5-énNemzeti délután |
Nyílt taggyűlésTájékoztatom tisztelt szimpatizánsainkat, hogy 2012.04.12-én 19:30-tól nyílt taggyűlést tartunk, melyre szeretettel várom a taggyűlésünkre eljönni szándékozókat! Előzetes jelentkezés szükséges az alábbi elérhetőségek valamelyikén: Pál Béla |
Meghívó rovásírásos helységnévtábla avatásra 2012. április 28-ánMeghívó rovásírásos helységnévtábla avatásra A Jobbik budakalászi szervezete székely-magyar rovásírásos Budakalász helységnévtáblákat állít a városba bejövő utakon. A felállított táblák közül Az avatási ünnepségre a Damjanich úti táblánál kerül sor. Jobbik Budakalászi Alapszervezete |
Rovásírásos tábla BudakalászonA Jobbik Magyarországért Mozgalom Budakalászi Alapszervezete örömmel értesíti Budakalász lakosait, hogy a polgármester Úrral történt megállapodás alapján megkezdtük településünk székely-magyar rovással írt helynévtábláinak felállításával kapcsolatos munkálatokat. A táblák állításával emlékeztetni szeretnénk mindenkit páratlan örökségünkre, erősítve hagyományaink ápolását és a nemzeti összetartozást. Kérjük azon adakoni tudó polgárok jelentkezését, akiknek van lehetősége, adományával járuljon hozzá a mielőbbi kivitelezéshez! Az adományokat Baksa Zsoltné gazdasági megbízottunk gyűjti. Telefon: 06-30-713-5694 |
A rovásírásos helynév-táblák történeteA rovásos helynév-táblák ismert története 1989-ig nyúlik vissza, mikor helyi kezdeményezésre felállításra került Székelykeresztúr fémből készült táblája. Ezt követően is több egyedi magán és önkormányzati kezdeményezés történt rovásos helynév-tábla állítására, többnyire a Székelyföldön. 2003. június 21-én Csíkszeredában tartotta a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága a Quo vadis Székelyföld? konferenciát, amely megfogalmazta Székelyföld és a székelység autonómia, azaz önrendelkezési törekvéseit. Ennek részeként javasolta a Székely Nemzeti Tanács létrehozását, zárónyilatkozatában pedig kérte: „... székely településeink önkormányzati testületeit, hogy a helységtáblákon tüntessék fel a települések nevét a székely rovásírással is. Az első rovásos táblaállító mozgalom a Forrai Sándor Rovásíró Kör nevéhez köthető, az általuk kezdeményezett és megvalósított táblák "települési beköszönő táblák", nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon, Felvidéken is jelen vannak. A Magyarok Szövetségén belül is indult táblaállítási mozgalom. 2010 júliusától a Rovás Alapítvány a közútkezelés és táblaállítás szakembereinek és hatóságainak segítségével kidolgozta a rovásos közúti tájékoztatótáblák állításának legkedvezőbb ügymeneti módját, valamint elérhetővé tette minden település számára saját rovásfeliratos helységnév-tábla tervezetét. Azóta az ún. egységes Kárpát-medencei székely-magyar rovásos helynév-táblák már megjelentek Kárpátalján és Erdélyben is. |
Helyi videó
Központi videók
ESEMÉNYNAPTÁR


































